A hónap verseiről részletesen

Sziasztok, gondoltam írok a "hónap versei" cikksorozatomról ami hónapok óta megy egy "miért?" posztot.
Pláne miután kérdezték is.
Nos mindegyik vers a szívemhez közel áll, ez volt az indok szimplán a választásnál. Mindegyikhez van közöm és ezért szeretem őket. Mármint nyilván nem ahhoz van közöm, hogy megírták őket hanem mindet tudom valamihez kötni, emlékhez és érzéshez.
Azon túl pedig nyilvánvalóan kulturális értékeket is hordoznak, senkinek nem árt ismerni egy egy verset vagy bármilyen szonettet.

A holnapi vers áll hozzám most a legközelebb, de hiába kérték, hogy fejtsem ki, nem vagyok rá képes, nem gondolom azt, hogy ezeket Én világgá kürtölném szívem szerint. Ahogy a saját verseimet sem terveztem soha szétkürtölni, pláne névvel és arccal, de erre is meg lettem kérve, de azt még nem tudom, hogy valaha rászánom-e magamat vagy sem.

Persze tudom ez lényegében egy személyes blog, de nyilvánvalóan nem a blogból és nem a verseimből tervezek meggazdagodni, mert kicsit ez olyan mint eladni magadat. Azon  túl pedig azért mert blogot írok az nem jelenti azt, hogy nem vagyok szorongó vagy zárkózott.
A szorongás nem azt jelenti, hogy ne tudnék adott élethelyzetekben maximálisan boldog lenni, de az egészen biztos, hogy én tökéletes ellennék egy elzárt szigeten távol a világtól mert az nekem nem hiányzik, hogy emberekkel legyek kapcsolatban.

Érdekes mennyi olyan ember tartja magát mizantrópnak aki remeg azért, hogy elmehessen valahova, aki állandóan emberek közt akar lenni.
Na nálam ilyen nincs, olyan vágyat Én sosem érzek, hogy el kéne menni valakivel találkozni, vagy XY-al beszélgetni kellene. Ahogy nem járok ha nem hívnak külön a barátaimmal szórakozni, de ha sosem hívnának az sem érdekelne. Nem vagyok kifejezett társasági lény, nekem sokszor nyűg még a barátaimmal való találkozás is.

Tehát nekem a versek a kis mizantróp életem részei és darabok belőlem, ennyi az oka, hogy megosztom itt veletek őket, nem pedig az, hogy megismerjenek.