Barátságok a habokban...

Sziasztok! :)

Azon gondolkodtam mi lenne ha belelátnánk egymás fejébe. Rájöttem, hogy teljes katasztrófa, de megtudnánk mi a "barátaink" és igaz barátaink véleménye. Kik játszanak szerepet nekünk is kik nem....:D Teljes apokalipszis lenne az biztos... Ha az Én fejembe valaki belelátna tudná, hogy nem vagyok Én olyan "rossz" és a lépéseim sem átgondolatlanok...Sőt! Nagyon is átgondoltak csak nem osztom meg mindennek a miértjét a nagyvilággal. Azt hiszem Petra, Rebbie elég őszinte. Az Ő gondolataiktól nem félnék mert amikor valami olyat teszek amik nekik nem tetszik azonnal elmondják... És akkor is ha fáj, vagy Én hallani sem akarom a véleményüket. Figyelmeztetnek a rossz lépés előtt és ha pofára esem azt mondják "megmondták" és haragszanak, de legalább szívből teszik, nem úgy mint azok akik hátba veregetnek "csak így tovább" és
közbe mindennek elhordanak mert nem értenek egyet. A rossz lépéseim és hibáim okát sose mondom el nekik mégis megértenek, vagy nem, de akkor szemrehányóan elmondják, hogy felettébb hülyének gondolnak éppen, és ez a maga módján nagyon jó. Ez adja meg azt a biztonság érzetet, hogy nem félek tőlük.Pedig anno Bétől ezért féltem, mert mindenről azonnal elmondta a véleményét és nem akartam, hogy megtegye. :D Pedig úgy tűnik ez lenne a normális és ez lenne az amitől nem kell félned, mert pont Ők nem árulnak majd el. Mindegy kell egy kis idő , hogy felfogjam, ahogy bárki más is... De mindegy. Ami viszont meglepett ezek mellett is Marci volt. Aki nem volt már hetek óta hajlandó eljönni együtt bulizni. Azt hittem baja van velem. És kiderült, hogy nem velem van. Életembe senki soha ilyet nem mondott még...Komolyan, de közölte, hogy oda nem jön ahova egy bizonyos személy mert szerinte nem jól bánik velem és Ő nem jön vele pacsizni. Fura. Még ki se álltak nagyon mellettem az emberek, de ilyet, hogy valakit azért utáljanak mert nem jól bánik a barátjukkal az sokat elárul azért! :) Nagyon jól esett. Na most itt nem tüntetem fel azokat az embereket mint a B.Niki vagy a K. Réka mert most nem az alapvető barátságokról beszélek inkább a minden napjaimról :) Soha senki nem fogja megtudni mit miért tettem, mert senkire nem tartozik ezt leszögezem. Ez az Én életem. Én csak hálás vagyok annak a kevés embernek aki nem ítélkezik...Mert biztosra tudom, hogy van olyan barátom aki támogatna stb... DE ELÍTÉL. mert nem ért meg. n meg tudom, hogy mit merre miért. És tudom, hogy igen rosszul ítélnek meg. :) De nekem igazából mindegy. Lényegébe ha belelátnánk egymás fejébe az igen nagyon fájdalmas lenne :') Szóval a cél: vagy őszintének lenni, vagy nem ítélkezni :) A többi  már egyén függő :D

XOXO,Doris